Aita Mare (Nagyajta)

NAGYAJTA községhez két település tartozik Nagyajta és Középajta.

 Nagyajta Erdővidék egyik kiemelkedő fontosságú faluja.  A múltban a Miklósvári járás székhelye is volt.  Az 1567.évi összeírás alkalmával NAGIJAIJTA néven szerepel 61 kapuval, s így az akkori Háromszék legnépesebb településeinek egyike volt. Nagyajtán a XVIII. század második felében egy széles iparos réteg alakult ki. A falu 1787-ben országos vásártartási szabadalmat kap, amelynek hagyománya napjainkig fennmaradt. Évi vásárai a Julianna napi, áldozócsütörtöki és kis boldogasszony napi vásárok.

Nagyajta hírneve a falu nagy szülöttének, Kriza Jánosnak (unitárius püspök, a székely népköltészet gyűjtője) köszönhetően messze eljutott.

A falu látványosságai az Unitárius vártemplom, a Kriza János emlékház, a református templom, a vashíd gyönyörű festett mennyezetű eklektikus stílusú kultúrház melynek előadóterme felvette Nagyajta másik nagyra becsült szülötte Bihari József (1901-1981) kétszeres Kossuth-díjas színművész nevét.

Középajta az Ajta patak partján, egy szűk völgyben fekszik, Az 1567 – es regestrumban Felaytha néven szerepelt, és 53 kapuval volt bejegyezve.  A XVIII században itt volt Benkő József (1740--1814) református pap, polihisztor füvészkertje ahol több mint 600 növényt termesztett. A felvilágosodás korszakának elején élt tudós egyaránt eredményes művelője volt a társadalom- és a természettudományoknak. Fő műve, a Transsylvania, a korabeli Erdély leírása, botanikusként elsőként alkalmazta Linné kettős nevezéktanát magyar nyelven, nyelvészként is jelentőset alkotott. Tagja volt a Harlemi tudós társaságnak. Mellszobra a falu közepén lévő mai református templom (épült 1504-ben, majd többször átalakították) cintermében van, Petrovics István szobrászművész alkotása.