Dobărlău (Dobolló)

Önálló község a Bodzafordulói-hegység nyugati lábánál a hasonnevű patak mentén. Közigazgatása alá tartoznak a közel fekvő Márkos és Márkosrét (Bélmező) települések. Itt halad át a Sepsiszentgyörgyöt Bodzafordulóval összekötő műút. A szomszédos bikfalvi székely földbirtokosok olcsó munkaerőként ide letelepített román zselléreiből alakult település, s éppen ezért nevét csak 1760-ban említik első alkalommal írásos formában. Szórványtelepülése az említett patak festői forrásvidékén elterülő Dobollópatak. Márkos felett, a Piliske-hegy oldalában ortodox kolostor épült, amely az utóbbi időkben valóságos zarándokhelyé vált. A dobollói ortodox templom XVIII. századi festett ikonjainak egy részét az oltárban lehet látni, más részét a sepsiszentgyörgyi Ortodox Dokumentációs Központban.

Márkos

Dobolló községközponttól délre, a Piliske-tető alatt fekvő színromán település. A központban magasodó ortodox templom 1864-ben épült Szent Demeter tiszteletére.

Korábbi, fából épített temploma a Temető-dombon állott. Ebből hozták át a ma is használatban lévő, 1770-ben öntött cirill betűs harangot. A település északi határában, a Piliske oldalában 1989 után ortodox kolostor épült.

A szomszédos falvakhoz hasonlóan szokásban van a hajnalozás, a karácsonyi kolindálás és az újévköszöntés. A magyar falvaktól eltérően itt a legények nem május 1-jén, henem Szent György napkor díszítik zöld ágakkal a lányos házak kapuit.

Márkosrét

Dobollótól délnyugatra, a Brassó falé vezető országút és a Tatrang vize között fekszik a vizenyős területre települt Márkosrét románok lakta szórványtelepülés. Legrégebbi lakóházai a 20. század első harmadában épültek.

A településnek nincs temploma, innen az ortodox hívek Márkosra járnak istentiszteletre. A faluban I-IV. Osztályos iskola és kultúrotthon áll. A lakosság őrzi a kolindálás és az újévköszöntés hagyományát.

Dobollópatak

A Bodzafordulói-hegyek északi előterében, a Dobolló patak völgyének felső részében hosszan elnyúló Dobollópatak tipikus völgyi szórványtelepülés. A lakosság fő foglalkozása az állattartás és földművelés, emellett azonban jó páran brassói munkahelyekre ingáznak.

1984-ig a falu egyházilag Dobollóhoz tartozott, ekkor azonban külön egyházközséggé alakult. Az ortodox templom 1977—1979 között épült.

Élő népszokás a karácsonyi kolindálás és az újévköszöntés. pluguşor