Mereni (Kézdialmás)

Kézdialmás

A háromszéki Szentföld végfalui közé tartozik. Esztelnektől délre, az Avas-tető és a Szent-Mihály-hegy aljában fekszik, Kézdivásárhelytől északkeletre, 17 kilométernyi távolságban. Régen Baksafalvával együtt emlegették. Feltételezhető, hogy vagy két néven volt ismeretes a falu, vagy Almás magába olvasztotta a kisebb területű települést. 

Orbán Balázs szerint nevét a határán lévő vártól (Álmos, Almás) nyerte, és ennek lakói a várból települtek le a mostani faluba, melynek eredeti neve nem Almás, hanem Álmos volt, s csak később alakult át a ma is használatos elnevezésre. E falu Lemhény és Csomortán között 607 m magasan települt.

 Csomortán

Kézdialmás és Esztelnek között, a Magyaró vize és a Csere patak völgyében fekvő település. Közigazgatásilag Almáshoz, egyházilag Alsóesztelnekhez tartozik. Csomortán falu két érdekességgel vár: egyik a millecentenáriumi emléktáblával megjelölt temploma, épült Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére 1982-ben. Másik a Csuklyán-hegyen lévő bronzkori erődített település, régészeti pont, melyet Csomortáni Péter vára néven emlegetnek a helybeleik, s többet tudnak róla, mint a régész. „Ez volt a híres-neves Csomortáni család ősi fészke – mondják. A várat óriások lakták, akik egyik lábukkal Almás várán állottak. Ülőszékük ott volt a Köves-hegy oldalában. A vár alatt kincsekkel tele pincék vannak, s annak bejárata a Várhegy oldalában van, két nyírfa között. Sokan megpróbálták megtalálni a kincseket, de eddig még senkinek sem sikerült. A várat az Almási várral alagút kötötte össze. Csomortán várát valami lovas nép lakhatta, mert az öreg László István egy olyan lópatkót talált, amilyent a mai ember nem látott.”

A falu bejáratánál lévő I. és II. világháborús homokkő emlékmű Laub Ede híres faragómester munkája.