Katalin Napi Kosaras Bál Siculeni (Csíkmadéfalva)

Katalin-nap a régi pásztoremberek emlékezetes napja volt, mivel ezen a napon hajtották ki utoljára a csordát. Katalin-napkor egy zsákba dughagymát szedtek és felkötötték a szabadkéménybe, hogy meleg és gőz járja át. Katalin napja időjósló és szerelmi varázsnap is. Régen az ünnep után sem lakodalmat, sem táncmulatságot nem rendeztek, mivel közelgett az adventi időszak.

Szokás volt Katalin-napján valamely gyümölcsfa ágát vízbe tenni - ez volt a Katalin-gally - , ha ez Karácsonyig kivirágzott, azt jelentette, hogy az a lány, aki az ágat vízbe tette, a következő évben férjhez mehet. Sóvidéken a lányok Katalin-napi szokása az orgonaág virágoztatása volt. Vizes edénybe néhány orgonaágat állítottak és mindegyiknek legénynevet adtak. Úgy tartották, amelyik ág kivirágzik karácsonyra, olyan nevű legény lesz a leány jövendőbelije.

Időjósló megfigyelés szerint, ha Katalinkor kopog, Karácsonykor tocsog. Ennek a fordítottja is érvényes, ami azt jelenti, hogy a Katalin-napi fagy esős Karácsonyt  hoz, a Katalin-napi eső pedig szép, fagyos ünnepet. Ha Katalin szépen fénylik, a Karácsony vízben úszik. Ezt bizonyítja a közmondás is: ha Katalinkor megállott a liba a jégen, akkor Karácsonykor sáros lészen.

                Madéfalva Önkormányzata és a Madéfalvi Ifjúsági kezdeményezés évek óta megrendezi a Katalin bált.