© 2007 - 2019 tourist-informator.info. all rights reserved
KERESÉS bővített keresés Foglalás
uncover map ▼

Eremitu (Nyárádremete)


 
+ utazástervezőbe
szálláshelyek
gasztronómia
szolgáltatások
látnivalók
események

Általános információk - Eremitu (Nyárádremete)

Nyárádremete (1899-ig Köszvényes-Remete, románul Eremitu, németülEinsiedler,) község Romániában, Maros megyében. A Nagy-Nyárád völgyének legészakibb községe, egyúttal a Felső-Nyárádmente legnagyobb települése.

 Marosvásárhelytől 34 km-re északkeletre, a Vityal-pataknak a Nyárád (folyó)-ba ömlésénél fekszik, Szováta üdülővárostól 18 km, Szászrégentől pedig 25 km távolságra, a Bekecs (hegy) (1080 m) lábánál, a Mező-havas (1777 m) közelében.

 1567-ben említik Remete néven először. Az 1719-es pestisnek a falu majd fele lakossága áldozatul esett. 1910-ben 1943, túlnyomórészt magyar lakosa volt. Az 1916-os román betöréskor határában magyar győzelmet hozó csata zajlott. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Nyárádszeredai járásáhoztartozott.

Látnivalók:

  • Nyulas Ferenc anyagi támogatásával épülhetett meg a településen a római katolikus templom a XIX. század elején.
  • Veit Stoss alkotta a főoltár melletti feszületet
  • Bekecs várának romjai, melyek a Bekecs-hegy tetején állnak
  • kis kápolna volt egykor a mai temető területén
  • az ezredfordulón felállított andezit emlékmű. 
  • "1100 éve itt vagyunk" felíratú márványtábla
  • A település határában található emlékművek (szám szerint három), melyek a román seregek betörésére emlékeztetnek. 

Szokások, hagyományok:

  • Húsvéti határkerülés

A nyárádmenti faluk közös rituáléja, bár a szóban forgó település néhány vonásban eltér a többitől. A diktatúra időszakában is ápolták eme ősrégi tradíciót, melyet egyházi processzióként is értelmezhetünk. 

Húsvét vasárnap veszi kezdetét a tradíció első mozzanata, ekkor már hajnal öt órakor a lakosság a templomba siet, majd onnan kerekednek fel és mennek közösen a település határához. Ami az útvonalat illeti, az egykori vetésforgó szerinti parcellák szerint haladnak, feltámadási szoborral, közmeneti kereszttel, nemzeti színű lobogókkal és Krisztus dicsőségét, az Atya áldását hirdetvén annak oltalmáért imádkoznak. 

Az útvonal különböző állomásain; kövek és fakeresztek előtt áhítattal imádkoznak, énekelnek, majd a táv közepén megpihennek, étkeznek. Az ifjak ekkor mogyorófavesszőket tördelnek és virágokkal díszítik fel azokat. Ez a mozzanat mintegy a tavasz üdvözléseként is értelmezhető. Kilenc óra körül érkeznek meg a templomhoz. Itt a falu otthon maradt lakossága a plébánossal üdvözli az ide érkezőket, a plébános köszöntőt mond, majd megkerüli, megáldja a templomot, a letépett mogyorófavesszőket beviszik a templomba, ahol kezdetét veszi a húsvéti szentmise.   

  • Bálok

Ezen események általában többször is megrendezésre kerülnek; Karácsonykor, Húsvétkor, búcsúkat követően, Katalin napon, szüretkor. 

  • Szüretibál

Évente megrendezésre kerülő esemény. Szeptember első vasárnapján tartják rendszerint és érdemes tudni, hogy a csőszök szervezik. A csőszök a behívót kapott legények , regruták. 

A legények életük során egyszer lehet csősz, és csak a korabeliekkel jelenhet meg. Őket előzetesen választják ki, sőt kedveseiket a csőszlányokat is meginvitálják a rendezvényre. 
Az eseményt egy hónapig tartó szervezkedés előzi meg. Ekkor néptáncok koreográfiáját és népdalokat sajátítanak el.   A szüreti bált szeptember hónap utolsó vasárnapján tartják és ami a programot illeti, az összes momentum a csőszök köré szerveződik, a mintegy tízórás ünnepi szentmise is a fiatalokért van. Ha a csősz családjából valaki elhalálozott, akkor az ünneplő tömeg együtt vonul ki a temetőbe és emlékeznek meg halottjukról. 

A legény családjához mennek ezután párosával ( a csősz és csőszleány). Feldíszített lovakkal érkeznek meg a vármező előtti rétre a családtagok és a fiatalok is, ahol fényképeket készítenek, majd a település főterére tartanak, onnan pedig a kultúrházba, ahová gólyával érkeznek meg, majd este kezdődik a bál. 
Kilenc óra körül csend borul a teremre, hiszen az ifjak, kedvesük szüleihez tartanak vacsorára, majd ezt követően veszi kezdetét a mulatozás. Ennek egyik csúcspontja az éjféli csősztánc. Három korona közül egyik a fődíj a  tombolán, kettőt pedig elárvereznek. Az este egészében szőlőt szolgálnak fel. 

Ötven évesek találkozója

Minden év májusában tartják ezt a rendezvényt, amikor is a település ötven éves lakóját meghívják egy közös hálaadásszerű ceremóniára, melyet rendszerint a katolikus templomban tartanak. 



Falunap

Egészen pontosan 2000 -től vált szokássá, hogy minden év májusában falunapot szervezzenek, mely általában a templombúcsú után került megrendezésre. Idősek és fiatalok számára egyaránt érdekes kikapcsolódás, hiszen kultúrális és sportrendezvények mellett megannyi koncertet, bált is szerveznek. 

 

what's nearby
Keresés a vonzáskörzetben
  • szálláshelyek
  • gasztronómia
  • szolgáltatások
  • látnivalók
  • események

UTAZÓK VÉLEMÉNYE

Itt volt: 0 Te voltál már itt?
Szeretne visszatérni ide: 0 Szeretnél visszatérni ide?
Szeretne eljutni ide: 0 Szeretnél eljutni ide?
A hely tetszik: 0 Neked tetszik ez a hely?
NEGATíV VÉLEMÉNYEK (0) POZITíV VÉLEMÉNYEK (0) TURISTÁK KÉPEI
Nincsenek hozzászólások.

Légy te az első aki megosztja véleményét másokkal.
Erre az objektumra még nem szavazott senki. Légy te az első
Szavazásod: -
Vélemények cseréje segíti a helyes döntéshozást. Véleményezd te is
Új vélemény + fotók hozzáadása
Új hozzászólás írásához regisztráció szükséges. Ha korábban regisztráltál már oldalunkon, akkor lépjél be, ha nem, akkor pár perc alatt regisztrálhatod magad.
lorem ipsum

loading ...