Breţcu (Bereck)

Bereck

Kézdivásárhelytől az Ojtoz-szoros felé haladva egyre közelebb jutunk a festői szépségű Kárpátkanyarhoz, amelynek ölelésében fekszik a település, Brassótól 76, Kézdivásárhelytől 16 kilométerre. Fölötte lucfenyős erdőcsoport őrködik, fáit 1896-ban, a honfoglalás ezredfordulóján ültették.

A település első írásos említését az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzékben találták Beze Villa, Beebcuk alakban. A régi okiratokban Bereckfalva néven szerepel, mint a határszél védelmét biztosító hely és előjogokkal felruházott kenézség. A kiváltságokkal rendelkező települést Zsigmond király 1426-ban határszéli mezővárossá emelte. Ettől kezdve régiesen írt Bereczk helységnevet a 20. századig viselte. Az évszázadok során a határszéli őrhely helytálló szolgálataival és kereskedelmi közvetítéseivel szerzett hírnevet. Bereck az évszázadok folyamán nyert kiváltságok ellenére sem tudott annyira fejlődni, mint a központibb fekvésű Kézdivásárhely, ezért 1888-ban elvesztette városi státusát és nagyközséggé alakult.

Ojtoz

Erdély és Moldva határán, a sebes folyású Ojtoz folyó szűk völgyében, gyönyörű fenyvesek alatt húzódik meg a megye legkeletibb fekvésű települése. Ojtoz két részből: a forgalmas főút menti lakóházakból és középületekből, valamint a keletre benyúló völgybe épült fűrésztelepből és szolgálati lakásokból áll.

A település központjában, az országút északi oldalán álló római katolikus templomnak a védőszentjei Fábián és Sebestyén. A templommal átellenben, az út déli oldalán az időjárással és a történelemmel dacolva egy kőből rakott hármas halom, a volt magyar országzaszló talapzata domborodik, keresztjén a Magyar Hiszekegy olvasható.  

Az Ojtozi-szoros a történelem során számtalan ütközet helyszíne volt. Két katonai temető is van itt: egyiket magyar katonai és polgári temetőként emlegetik, a másikat pedig román hősi temetőként.

Kézdimartonos

A közigazgatásilag Bereck községhez tartozó település Háromszék vegyes lakosságú kisfalvai közé tartozik. A magyarok a falu alsó és központi részeit, a románok a Román utcát, a zömében római katolikus cigányok pedig Felszeg felső felét lakják.