© 2007 - 2021 tourist-informator.info. all rights reserved
KERESÉS bővített keresés Foglalás
uncover map ▼

Lázárfalva (Lăzăreşti)


 
+ utazástervezőbe
szálláshelyek
gasztronómia
szolgáltatások
látnivalók
események

Általános információk - Lázárfalva (Lăzăreşti)

Lázárfalva Csíkszeredától 22 km-re, Sepsiszentgyörgytől 52 km-re fekszik. Közúton a Csíkszereda-Sepsiszentgyörgy 12-es(E578) országútról lehet megközelíteni. A jelzéseknek megfelelően Kozmásról, a községközpontból kell letérni Kézdivásárhely irányába majd 50 m után, a letérőnél jobbra a DJ113B jelzésű úton kell haladni Lázárfalva irányába. Lázárfalva megközelíthető ugyancsak a 12-es európai útról Tusnádon, a Borvízmúzeumtól letérve – de ez az út sáros időben nehezen járható.

Története

A Kozmás községhez tartozó Lázárfalva 690 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik. Lakossága a 2002-es népszámlálási adatok alapján 630 fő, ebből 619 magyar nemzetiségű. 2002-ben 611 római katolikus, 8 református, 6 ortodox és 5 egyéb valláshoz tartozó személy élt a faluban. (1940-ben összesen 920 lakosa volt: 903 római katolikus, 1 görög katolikus, 4 evangélikus, 10 református és 2 unitárius.) A település első írásos említése 1365-ből való. Nevében az alapító (később Szárhegyre áttelepedett) Lázár család emlékét őrzi, később a Béldi, a Petki és az Apor családokra szállt át, akik jobbágyokat telepítettek ide a földek megművelésére. (Orbán Balázs idejében, a 19. század közepén még láthatóak voltak a Kúria-dombon álló Petki-kúria nyomai). Egyes feltételezések szerint a falu eredeti helye a Kápolnamezőn lehetett, mivel itt számos erre utaló épület-maradványt találtak, és mai helyén csak 16. század folyamán jött létre a település. Kápolnáját 1580-82 körül építették. 1643-ban itt tartották Csík-, Gyergyó- és Kászon-székek katonai szemléjét. 1690-ban a kurucok égették fel a falut. 1717-19-ben pestisjárvány tizedelte lakosságát. 1882. július 4-én kápolnája, és az alszegi falurész összes háza leégett. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Kászonalcsíki járásához tartozott, 1914-től 1996-ig önálló egyházközség, jelenleg a kozmási plébános látja el.

Látnivalók

Római-katolikus templom
Lázárfalva mai római katolikus temploma 1883-ban épült neobarokk stílusban az Oltáriszentség tiszteletére.

Lázárfalva emlékkeresztje
A falu lakói híres kőfaragók voltak, amit számos kőkereszt, kőház, kapuláb igazol. Legismertebb az a kőkereszt, amely az 1882-ben leégett római katolikus kápolna helyén áll. „a nagy tűzvész megégette, s e helyet pusztává tette, minek örök emlékére tétetett e kereszt a buzgó hívek által 1884. június 14-én" – olvasható a kereszten. Görög katolikus temploma 1742-ben épült Szent Miklós tiszteletére. 1914-ben a görög katolikus hívek római katolikus hitre tértek át, a templom hívek nélkül maradt. 2012 óta a csíklázárfalvi római katólikus egyházközséghez tartozik.A Miklóssy-kúriát egykori tulajdonosától a falu lakói a két világháború között vásárolták meg és művelődési otthonná alakították. Hősi emlékmű és sírkőAz I. és II. világháborúban elesett lázárfalviak 1987-ben készült emlékműve a temetőben található. Ugyanitt az 1848-49-es szabadságharcra Miklóssy József honvédszázados, Csíkszék helyettes főkirálybírójának a sírköve emlékeztet. 

Ásványvízforrások (Borvizek)
Egyes adatok szerint Lázárfalva területén 48 ásványvízforrás található. Jánosi Csaba és Péter Éva által szerkesztett Székelyföld borvizei című kötet Lázárfalva területén több mint ötven, Kozmás község területén összesen 63 borvízforrást azonosít, így nem csoda, ha úgy tartják, hogy Lázárfalvának a „Mohostó alatti részén egymagában több borvízforrása van, mint az egész vidéknek." A Hípatak és Tusnád-patak húzódó Borvíztető forrásai és száraz mofettái az elmúlt századokban ismertebbek, látogatottabbak voltak, mint napjainkban. A lakosság főként a Nagyborvíz, a Borhozvaló, a Ponki, a Dögök, a Fingos és a Cigány borvizet fogyasztja. 

A Fortyogó vagy Nyíri-fürdő
Lakatos István kozmási plébános már az 1600-as évek végén említette a Fortyogó fürdőt, amelynek első vegyelemzésére 1818-ban került sor dr. Béltelky Zsigmond révén. A fürdő vizét csebrekben felmelegítve kádfürdőnek, reumatikus és keringési megbetegedések kezelésére használták. 2001-re az egykor nagy hírnévnek örvendő fürdő tönkrement, csupán egy kis medence korhadó gerendái emlékeztettek rá. Ekkor magyarországi tájépítők és a helyi polgármesteri hivatal együttműködése révén újjáépült a Nyíri-fürdő Tusnády Zsolt tervei alapján. 3x5 méteres medence, kétfülkés öltöző, büdösgödör, vécé, eligazító táblák, lábmosók várják ma itt az idelátogatókat. A sikeres kaláka történetéhez hozzátartozik, hogy a lázárfalvi születésű csíkszentmártoni polgármester, Ábrahám Lajos betarthatatlannak gondolta az építkezésre szánt határidőt, s végül fogadásához hűen öltönyben ugrott bele a fürdőavatón az új, ásványvízzel feltelt medencébe. 

Falusi vendéglátás
A hagyományos székely építészetet és faluképet őrző, a fő útvonalaktól félreeső Lázárfalva Hargita megyében s talán az egész Romániában is élen járt a falusi vendéglátás, a faluturizmus megszervezése terén. 2003-ban a faluban már 17 minősített margarétás ház és panzió működött. A vendéglátók többnapos programot is szerveznek az idelátogatónak: gyógyfürdőzés, mofettázás, gyalogtúra, történelmi emlékhelyek megtekintése szerepel az ajánlatokban.  

Rendezvénybirtok
Az András Alapítvány Rendezvénybirtokán, a Malom-tanyán első ízben 2006-ban szerveztek kalákát. Akkor a táncoktató központ kiépítése volt a feladat. Azóta minden nyáron kalákáznak Lázárfalván. A Rendezvénybirtokon minden korosztály részt vehet a Hagyományőrző Kalákatáborokban.  

Lázárfalva és a tó
A Szent Anna tó és a Mohos tőzegláp Balázs András plébános adatai szerint valamikor a négy község: Kozmás, Lázárfalva és a két Tusnád tulajdonát képezte. Ma a Szent Anna-tó és a Mohos-tőzegláp valamint azok környéke a lázárfalvi közbirtokosság tulajdonában van. A Szent Anna Közbirtokosság 2000-ben alakult újra és 2001-ben sikerült az állam által elkobzott területeit ismét tulajdonba vennie, így ma 470 hektár erdős területen és 326 hektár legelőn gazdálkodik. 2012 óta a közbirtokosság segítőjeként működik a Pro Szent Anna Egyesület non-profit civil szervezet, melynek a fő célkitűzése a Szent Anna-tó és a Mohos tőzegláp védelme, képviselete, promoválása és a Vulkánok földje turisztikai desztinációnak fenntartható fejlesztése.   

További információk a Pro Szent Anna egyesületről: itt 

A Lázárfalva-Szent Anna-tó távolság Sepsibükszád fele 39 km, terepjáróval vagy gyalok kb. 12 km.

what's nearby
Keresés a vonzáskörzetben
  • szálláshelyek
  • gasztronómia
  • szolgáltatások
  • látnivalók
  • események

UTAZÓK VÉLEMÉNYE

Itt volt: 1 Te voltál már itt?
Szeretne visszatérni ide: 1 Szeretnél visszatérni ide?
Szeretne eljutni ide: 0 Szeretnél eljutni ide?
A hely tetszik: 0 Neked tetszik ez a hely?
NEGATíV VÉLEMÉNYEK (0) POZITíV VÉLEMÉNYEK (0) TURISTÁK KÉPEI
Nincsenek hozzászólások.

Légy te az első aki megosztja véleményét másokkal.
98.0%
Szavazott 1 személy
Szavazásod: -
Vélemények cseréje segíti a helyes döntéshozást. Véleményezd te is
Új vélemény + fotók hozzáadása
Új hozzászólás írásához regisztráció szükséges. Ha korábban regisztráltál már oldalunkon, akkor lépjél be, ha nem, akkor pár perc alatt regisztrálhatod magad.
lorem ipsum

loading ...