Turia (Torja)

Torja Kézdivásárhelytől 8 km-re, a Torja-patak völgyében fekszik. Több kisebb település (köztük Altorja, Feltorja, Karatna, Volál) egyesítéséből jött létre a századok folyamán. Ma Torja községhez tartozik Futásfalva és Bálványosfürdő is. A község lakóinak száma a 2002-es népszámlálás adatai alapján 3918 fő.

Torja első okleveles említése 1307-ből való. Altorja nevezetességei: a római katolikus templom és az Apor-kastély. A község központjában – Középtorján, a polgármesteri hivatal előtt áll a községi RMDSZ által emelt millecentenáriumi emlékkopja, kissé nyugatabbra, a Főút bal oldalán az Apor család neogótikus sírkápolnája, az un. Mária-kápolna. A kápolna alatti sírboltban nyugszik több más Apor mellett báró Apor Lázár (1784–1868) az Erdélyi Udvari Kancellária tanácsosa s ennek unokája báró Apor Gábor (1851–1898) Háromszék vármegye alispánja, Apor Vilmos püspök édesapja. Torja másik, általános érdeklődésre számot tartó épülete a feltorjai vártemplom, közelében van a feltorjai katolikus templom, amely 1940–1942 között épült Tours-i Szent Márton tiszteletére.

Futásfalva két kilométerre fekszik a községközponttól. A szóbeli hagyomány szerint Kún László magyar király adományozta a Hamar családnak. Amikor harcai során az uralkodó erre a vidékre került, egy életveszélyes helyzetből, futása közben, éppen a Hamarok mentették meg. Hálája jeléül a területet megmentőinek ajándékozta, akik a király futásáról, Futásfalvának nevezték el a települést. A falu első írásos említése 1544-ből való.

Bálványosfürdő, a megye elsőszámú fürdő- és üdülőtelepe, Torjával 10 kilométeres műút köti össze. A Bodoki- és Torjai-, valamint a Csomád-Büdös-hegység találkozásánál épült ki, 850 méter magasan. Fürdőiről, mofettáiról és Bálványosvárról híres.

Délről a Csomád-gerince határolja, mely északnyugat felé a Kis-tetőnél csatlakozik a Bodoki-hegység főgerincéhez. Egyike a vulkáni utóműködésben leggazdagabb vidékeknek.

A mai Bálványosfürdő három fürdőtelep összeolvadásából keletkezett: a legrégibb az egykori Torjai-Büdös, a 19. század végén létesült Csiszár-fürdő és a Várpadi, illetve mai nevén Transzilvánia-fürdő egyesítésével. A feltörő széndioxid és kénhidrogén egy sor, változatos ásványforrás keletkezését segítette elő. Ivókúrára javasolják a gyomor- és bélbántalmakban szenvedőknek.