A Buffogó lápja kis területû, bükkösökkel körbezárt, tõzeges, borvizes ingóláp. Nevét a vízbõl feltörõ, bugyogó ("buffogó") gázbuborékoknak köszönheti. A Buffogó sem kivétel, az egész Büdös-hegyet jellemzõ gázkiáramlások itt is megmutatkoznak: ezek itt a tõzegláp mohatestét járják át, melynek a mélyedéseiben felgyülõ vízben buffogó hangot hallatnak.

  A Buffogó tőzegláp Kovászna megye északi részén, a Háromszéki-medencétől északnyugatra, a Büdös-hegy és a Köztető közötti hegynyeregben, a Bálványos-patak felső folyásánál, 925 m tengerszint feletti magasságban helyezkedik el.

  A vulkáni utóműködés következtében gázfeltörésekben gazdag, savanyúvizes ingóláp, amelyre vastag, süppedős tőzegmoha telepek jellemzők. A láp a tavacskákban folyamatosan feltörő és buffogó hangot kibocsátó szén-dioxid gázfeltörésekről kapta a nevét Botanikai rezervátum, kiterjedése 0,88 hektár. A területre jellemző a gyapjúsásos–tőzegmohás növénytársulás, ahol az elhalt tőzegmohából és más növényekből képződött tőzegréteg eléri a 2–2,5 m vastagságot is.

  Ritka maradványnövények fordulnak elő a láp területén, ilyen pl. a kereklevelű harmatfű (Drosera rotundifolia), amely a hideg, nedves és nitrogénszegény élőhelyekhez alkalmazkodva rovarokkal is táplálkozik. Ezeket élénkvörös színe és a leveleit borító csillogó, cukortartalmú ragadós anyag vonzza oda, amely emésztőenzimeket is tartalmaz. A levélre ragadt kisebb-nagyobb rovarokra újabb mirigyszőrök hajlanak és maga a levél is begörbül, emésztőenzimek bontják le a rovarok fehérjéit és a képződött anyagok felszívódnak a levélbe. Ahol a környezet kedvező, a harmatfű szőnyegeket alkot, amely még nagytermetű szitakötőket is képes “elejteni”.

  Ezenkívül megtalálható itt a hüvelyes gyapjúsás (Eriophorum vaginatum), a tőzegrozmaring (Andromeda polifolia), a szibériai hamuvirág (Ligularia sibirica), tőzegáfonya (Vaccinium oxycoccos), fekete áfonya (Vaccinium myrtillus) (pöcc), amely vastag, zöld szőnyegként borítja a talajt.

  A területen található fák túlnyomó részét a közönséges nyír (Betula pendula) teszi ki, ezenkívül lucfenyő (Picea abies) és bükk (Fagus sylvatica) fordul elő.

  A láp kisméretű, ezért nincs eltérés a környező lombhullató erdők és a láp állatvilága közt. Az itt előforduló kétéltű fajok a gyepi béka (Rana temporaria), az erdei béka (Rana dalmatina), a barna varangy (Bufo bufo) és a foltos szalamandra (Salamandra salamandra).

Megközelíthetőség

Csíkszereda irányából érkezve áthaladunk Tusnádfürdőn, majd a legközelebbi településen, Sepsibükkszádon balra fordulunk  a Szent Anna-tóhoz vezető úton (Csíkszeredától az eltérőig megtett távolság 39,6 km).

Továbbhaladva a kapaszkodón 9,5 kilométer után az út ketté ágazik: balra a tóhoz lehet eljutni, jobbra pedig Bálványos irányába. Ezt az utat választjuk. Nem sokkal később (1,7 km) megérkezünk a Best Western szálloda mellé az útkereszteződésbe (pöcc), ahol hátra is hagyhatjuk gépkocsinkat, innen gyalog folytatjuk utunkat. A balra induló földúton kikapaszkodva elhaladunk a Büdös- és Timsós-barlangok előtt, majd megközelítőleg 1 óra 30 perc múlva a jelzéseket követve elérünk a természetvédelmi terület bejáratához. Az ösvény sokszor sáros, mocsaras, bokros, ennek ellenére érdemes megtenni az utat, mert a látvány mindent kárpótol.